Aszód, a Galga-völgye központja
Aszód a Gödöllői-dombság keleti, a Cserhát déli lankáinak
a szélén fekvő, a Jászságtól északnyugatra található kisváros. A Galga patak
bal partján kialakult területet már Kr.e. több ezer évvel ezelőtt is lakták.
Az észak-déli és a kelet-nyugati kereskedelmi útvonalak kereszteződésében
létező települések a különböző korokban – az őskortól napjainkig – mindig
is központi szerepet játszottak környezetükben. E több évezreden keresztül
kialakult természetes útvonalak mentén halad ma is – Aszódon keresztül – a
Budapest-Miskolc nemzetközi vasútvonal, s innen lehet eljutni Vácra, Balassagyarmatra,
de a 3-as főközlekedési úttal, mely átmegy a városon, párhuzamosan Aszód határában
halad az M3-as, s innen kiindulva el lehet jutni Nógrádba, a Jászságba és
a Szilas-mentére. A település kereskedelmi központi múltját és gazdasági fejlettségét
ismerte el 1761-ben az uralkodó, amikor is, vásártartási joggal is fölruházva,
mezővárossá nyilvánította Aszódot. Jelenleg is a régió kiskereskedelmi és
szolgáltató központja, a zártsorú polgárházakkal beépült városközpont. A városnak
polgári jelleget a helyi földesurak termékeny évszázadai adtak. A Podmaniczky
család kastélyokat, templomot, iskolát, botanikus kertet, nyári lakot épített
a településen, s beengedte a további gazdasági fellendülést hozó zsidó kereskedőket
a városba. A római katolikusok, evangélikusok és zsidók lakta Aszód fejlődésében
megelőzte mindkét szomszédvárát, Gödöllőt és Hatvant egyaránt. Ezt a fejlődési
előnyt a XX. században több ok miatt elveszítette. Aszódon, a Lloyd-repülőgépgyár
révén túlsúlyba kerültek a kommunista érzelmű munkások, akik vezetői voltak
a helyi tanácshatalom megalakulásának, mely a polgári fejlődéssel ellentétes
irányt szabott a településnek. A közigazgatási reform megszüntette az aszódi
járást, mely szerep Gödöllőre került, így a központi hatalom mesterségesen
átbillentette a régió természetes súlypontját a Rákos mentére. A II. világháborúban
deportálták a több száz fős helyi zsidóságot, mely borzalmas emberveszteségén
túl óriási gazdasági visszaesést hozott magával. A kommunista diktatúra a
hatvanas években a szomszéd településen létesített Műszergyár munkásait az
Aszódon épült lakótelepen helyezte el. A néphadsereg aszódi laktanyája mellett
szovjet laktanya is vigyázta Aszódon a szocializmus építését, így nem csoda,
hogy a polgár városlakók kisebbségbe szorultak a településen, ahol a gyökerek
nélküli, proletáröntudattal rendelkező tömeg vette kezébe a nagyközséggé visszaminősített
település vezetését. A színes múlt, a sok műemlék, a polgári milliőt sugárzó
településszerkezet, s a kisebbségben lévő, mégis sok tenni akaró ember léte,
mégis szebb jövőt hordhat magában.
Akt Lajos
Aszód képekben
Múltbéli képek
(kép nagyításához klikkeljen az adott képre)
Aszód fő utcája a XX. század elején |
A régi gimnázium, a mai Petőfi Múzem
Aszódi hitelbank
Aszódi leánynevelő intézet
A mai mély út
A híd a füvészkertet kötötte össze a kastélykerttel
A hídon levő felirat: Alles ist nur Übergang
(lefordítva: Minden csak átmenet)
A Podmaniczky-kastély
Templom a javító intézet területén
A világháborúban lerombolták
Katolikus templom
A 2 emeletes vasútállomás
Felső szinten az 1. osztályú váró, alul a 2. osztályú
Régi piactér a mai főtér helyén |
A Lloyd Repülőgépgyár szerelőcsarnoka
Képen Aszód jelenéből
(kép nagyításához klikkeljen az adott képre)
Főtéri emlékmű
48-as emlékmű
Evangélikus gimnázium
Csengey Gusztáv általános iskola
Főtér télen
Főút télen |
Aszódi látkép
Lakótelep
Szent István Patika
Szociális bérlakások a volt szovjet laktanya területén
A kastély díszes kapuja
Petőfi kollégium
Művelődési ház |
Evangélikus templom |
Katolikus templom
Zsidó temető
Víztorony
Aszódi fesztivál színpadja
a 2003-as évben
Aszódi fesztvál nemzeti zászlókkal